Történelmi érdeklődésem Memed kapitány, és Hanifi hajószakács barátaim elégítették ki, ugyanis a Kapitánynak a Kadétiskolán alaptantárgy, Hanifi barátom (balra fent) pedig történelem szakon utlsó éves az egyetemen!

Így röviden : a 2. nagy földrengést követően i.sz. 529-ben kapta e táj, a mai formáját, bár még most is előfordul, hogy egy - egy földdarab a tengerbe csúszik , a képen Kale mellett készülődik egy ilyen esemény. De a történelem soha nem állt meg. Törzsek jöttek, mentek. 1072-ben alapította meg Szuleimán, Alp-Arszlán nagy-szeldzsuk szultán unokatestvére a rúm-szeldzsuk szultánátust Anatóliában, a Bizánctól elhódított területeken. Fővárosa először Nicaea (Nikaia), 1084 után Iconium (Ikonion, Konya, Kunijah) - ezért ikoniumi szultánátusnak is nevezték. (A Rúm pedig Rómát, Római Birodalmat, illetve Bizáncot jelentett.) A rúm-szeldzsuk állam létezett legtovább a szeldzsuk utódállamok közül; a 13. században azonban súlyos vereséget szenvedett a mongoloktól, és a 14. század elejére végleg felbomlott. A 13. század második felében menekült a mongolok elől Horaszánból Anatóliába a türk Kaj törzs. Vezérük, Ertogrul, 444 lovasával a bizánciakkal hadakozó rúm-szeldzsuk szultán segítségére sietett; jutalmul megkapta Szögüt (egy kis anatóliai falu) vidékét. Legalábbis így szól a monda; az újabb kutatások szerint már korábban Anatóliába jöttek. Mindenesetre I. Oszmán (megintcsak a hagyomány szerint Ertogrul fia) folyamatos rablóporyákat vezetett Bizánc ellen, újabb és újabb területeket csatolva a szeldzsukoktól egyre inkább függetlenedő fejedelemségéhez; ebből nőtt ki folyamatos harcok árán, az oszmán-török (másnéven ottomán) birodalom, amelynek élén az Oszmántól leszármazott szultánok álltak. Terjeszkedésük előbb északra, majd Európára is kiterjedt. Hódításaik során Magyarországra is eljutottak, ahol igazi hasonlóan képzett seregekkel találták szembe magukat, ( ismerjük ezt a történelemből). Az itt tartózkodásuk 150 éve alatt, olyannyira elismerték a nemzetünket, hogy még ma is a magyar embert " kardas", magyarul testvérnek nevezik, és az általuk leginkább tisztelt nép vagyunk!