Kedves Mikulás bácsi!
Szégyellem egy kicsit magam, hogy most kaptam föl a tollamat,
hogy írjak neked, amikor a fiam nevében már megírtam
a veled való találkozást kérõ levelet!
Tudod, az ember már csak ilyen szerzet, akkor keresi föl
leginkább a barátait, amikor szükség van
rájuk, pedig nem csak akkor kéne. De az idõ,
a rohanás stb., hiszen te is tudod, hogy mi, felnõttek
mindig ilyen kifogásokat keresünk magunknak. Pedig talán
csak a meghatódástól való óvakodás
nem engedi, hogy utat engedjünk õszinte szeretetünk
kifejezésének.
Na, ezért zavarlak, mert már régóta, három
éve, amióta fiam levelezõ társad lett,
az adósod vagyok. Tartozom egy hálás köszönettel,
amit még nem mondtam neked.
Köszönöm, hogy kisfiam általad megtudta: van
Mikulás.
Van Mikulás, igazi, hiteles, akiért érdemes jónak
lenni, aki miatt esténként csillogó szemmel hallgat
rólad szóló verset, mesét, akinek a kedvéért
morgás nélkül elvégez örömtelen
rutinfeladatokat (öltözik, mosakodik, rakodik, eszik stb.),
és örül. Örül, mert tudja, hogy rajtunk
kívül van valaki, aki figyeli õt, és ez
a valaki szintén örül, ha a gyerekem jó, vagy
legalábbis jó akar lenni.
Köszönöm, hogy amióta ismerünk téged,
újra igazi, titokzatos, izgalmas tud lenni december hatodika.
Tudom, hogy ez az ünnep neked nagyon sok, fáradságos,
sõt, kimerítõ munkával, szervezéssel
jár. Kárpótlásul ott van az a pár
ezer gyerek, akik õszintén örülnek annak,
hogy téged láthatnak. Te vagy az ajándék!
És tudom, a kimerítõ munkád jutalmazásához
ez a levél kevés, viszont tudnod kell, hogy mint én,
a legtöbb szülõ mélységes hálát
érez irántad, amiért a gyerekeinknek ekkora boldogságot
szerzel. Amióta a fiam téged látott, azóta
az üzletekben, utcákon kószáló Mikulások
nem érdeklik, rájuk sem néz. "Csak beöltöztek.
Nem látod? Az igazi a színházban volt" -
mondta egyszer, amikor egy alteregódra hívtam fel a
figyelmét.
Szóval hálásan köszönöm a családom,
és a rokon gyerekek szüleinek nevében, de talán
valamennyi szülõ nevében mindazt az örömet,
amit csak a legigazibb Mikulás adhat a kisgyerekeknek, na meg
azoknak a felnõtteknek, akik végigélvezik a mûsoraidat!
Ehhez kívánok neked sok-sok erõt, türelmet
és nagyon-nagyon jó egészséget, hogy még
hosszú-hosszú éven át örülhessünk
december 6-án!
Radics János (Abda)
