Kedves Mikulás bácsi! Te ismersz engem, Takács Alexandrának hívnak, 3 osztályos tanuló vagyok. Tavaly nagyon jól éreztem magam veled és a tesómmal a színházba. Azóta aztán meg csak sírok, de néha játszok is. Az én apukám elment lakni, és ott lakik a Testvérem is. Csak ritkán találkozunk, mert apu, meg anyu kiabálnak. Én félek, mert hátha kikapok. A testvéremet felszoktam hívni telefonon, de nem nagyon szeretem, mert mindig sírunk és olyankor fáj a hasam. Azt mondta a testvérem, hogy ír neked levelet. Azt szeretném kérni tõled, hogy küldj két meghívót nekem a színházba, hogy egymás mellett ülhessünk. Majd én telefonálok a testvéremnek, hogy ne izguljon. És azt szeretném kérni, hogy mond meg apunak, ha eljön a színházba, hogy simogassa meg anyut, mert nagyon szomorú. De anyunak ne mond meg, hogy én kértem! Én nagyon szeretlek Mikulás, nekem ne hozz csomagot, csak inkább beszélj az apuval. Sok puszit küldök. Alexandra Vissza a mese oldalra