Az elmúlt évben történt, a Színház
elõterében . Fényképezés a Mikulással,
fejsimogatás, jutalom szaloncukor osztás. Ekkor történt
az eset :
Egy öt év körüli kisgyerek állt velem
szemben. Nagyon kedves arcú és még szavalt is!
Apu fogta a kezét, benne a már megkapott csomaggal.
A jutalmat amit kapott azonnal betömte , így a versért
járót az Apjának adtam oda, hogy majd késõbb
egye meg. Bolondozásként megkérdeztem , - Apu
is jól viselkedett ? és már nyújtottam
is át a versért járó szaloncukrot az Apunak.
Kis ideig még maradtak, mikor az Apja vitte volna a ruhatárhoz.
- Gyere mert nem érjük el a buszt ! - érvelt az
Apuka.
- Apa had maradjak itt amíg ide hozd a kabátom?
- Jó de akkor innét egy lépést sem ! ,
és ezzel megindult a ruhatár felé. Alig ment
pár lépést, amikor a magára hagyott kisgyerek
belekapaszkodott a kabátom ujjába és húzott
le a szájához, majd a fülembe súgta:
- Miért adtál neki szaloncukrot, hiszen nem volt jó,
mert tegnap is bántotta Anyut !