A makacs asszony

Élt egy bolondos házaspár. Nagyon szegények voltak. Egyszer egy ember talált egy cseresznyemagot.
- Jaj, asszony, de nagy kincsset találtam! Ezt a magot elültetjük, szép fa nõ belõle, terem rajta sok-sok cseresznye. Leszedjük, eladjuk, az árából kocsit szerzünk, lovat, majd azzal hordjuk eladni, ha megint terem.
Azt mondja az asszony:
- De én a parton fölfelé is ráülök a kocsira.
- Nem ülsz!
- De felülök
- Nem ülsz!
- Hallgass, tetves!
- Mi vagyok én?
- Teves.
- Mondd még egyszer!
- Tetves, tetves!
Megfogta az ember az asszonyt, egy vastag kötelet hurkolt a derekára, leengedte a kútba.
- Mondod-e még?
- Tetves, tetves!
Lejjebb engedte.
- Mondod-e még?
- Mondom. Tetves, tetves!
Még lejjebb, nyakig engedte a vízbe.
- Mondod-e még?
- Mondom. Tetves, tetves!
Lejjebb engedte, hogy az asszony teljesen elmerült.
- Mondod-e még?
Már akkor nem tudta mondani, csak felemelte a két kezét, összepattintotta a két ujja körmét, hogy - Tetves, tetves!

Forrás: Nagy Zoltán: Póruljárt szerelmesek