Mátyás király és a koldus
Visegrádi udvarában tartózkodott Mátyás
király, vitézeinek lovagi tornájában gyönyörködött,
mikor eléje járult egy vénséges vén koldus.
A király kezével intett katonáinak: szakítsák
félbe játékukat, hogy nyugodtan végighallgathassa
az aggastyán könyörgését.
- Felséges királyom - hajladozott a koldus -, szánj meg
egy nagyobb összeggel, hiszen mindekettõnknek Ádán
és Éva volt a közös apja, anyja, így hát
végeredményben testvérek vagyunk.
A meggyõzõ szavakra beleegyezõen bólintott Mátyás
király, mégiscsak egy árva fillért hajított
a koldus kalapjába. A koldusba egy pillanatra bennedugult a szó
meglepetésében, de kisvártatva mégiscsak kitört
belõle az elégedetlenség:
- Fenséges királyom, életem halálom kezedbe ajánlom,
mit vétettem ellened, hogy testvér létedre egy csekélyke
fillérrel szúrtad ki a szemem?
A bölcs király mosolyogva mondta:
- Menj csak Isten hírével, te jó ember, és ne zsörtölõdj,
mert ha minden testvéredtõl annyit kapsz, mint tõlem, nemsokára
te leszel a legvagyonosabb úr a földkerekségen.
|