Szent Péter a vásáron
Már öreg volt a szamárka, amin Krisztus urunk meg
Szent Péter utazgattak. Öreg is volt, beteg is volt, sovány
is volt. Úgy gondolták, hogy eladják, elvitték
a vásárra.
Péter árulta a szamarat. A kispénzûek közül
tobben érdeklõdtek, gondolták, olcsón megkapják
az öreg sovány szamarat.
Az egyik ember azt mondta:
- Megvenném a szamarat, de nagyon kicsi.
Péter meg:
- Kicsi, mert öreg.
Persze, hogy odébbállt az ember.
Késõbb jött egy másik.
- Bácsika, megvenném a szamarat, de nagyon sovány.
- Sovány, mert beteg.
Õ sem vette meg, otthagyta õket.
Péternek a nyakán maradt a portéka.
Otthon kérdi Jézus:
- Péter, nem adtad el a szamarat?
- Nem, uram.
- Hogy árultad?
- Megvette volna egy ember, de nagyon kicsinek találta.
- Te mit mondtál?
- Azt, hogy kicsi, mert öreg.
- Jaj, Péter, azt kellett volna mondani, hogy kicsi, de majd
megnõl.
- Egy másik ember is érdeklõdött, az meg soványnak
tartotta.
- Te mit mondtál?
- Azt, hogy sovány, mert beteg.
- Ej, Péter, azt kellett volna mondani, hogy sovány, de
majd meghízik, akkor biztosan eladtad volna.
Azóta nem bûn, ha a vásáron mellébeszél
valaki.
|