Hogyan keletkezett a gomba?
Mikor Jézus Krisztus Szent Péterrel faluról falura,
városról városra vándorolt, egyszer nagyon
megéheztek. Letelepedtek az egyik falu szélén az
árok partra, szusszantottak egyet. Azt mondta Jézus Krisztus
Péternek:
- Péter, látom, hogy itt a legközelebbi házban
kenyeret sütnek. Menj és mondd meg a gazdasszonynak, hogy
Isten nevében két lángost is tegyena kemencébe,
szánja meg az éhezõ vándorokat.
Szót fogadott péter, de két lángos helyett
hármat kért. Ahogy megsült, az egyiket a kebelébe
csúsztatta, a másik kettõvel ballagott vissza Jézus
Krisztushoz.
Jóízûen megették a két lángost,
aztán fölcihelõdtek, útnak eredtek. Péter
utólra maradt, hogy suttyomban csipegethesse az eldugott lángosát.
Sehogy nem volt azonban szerencséje, mert Jézus urunk
mindig akkor kérdezte, mikor a lángos a szájába
tette. Péter nem tudott enni, mindig ki kellet köpni a lángoslepényt,
hogy válaszolni tudjon.
Mikor elfogyott a lángos, Jézus megfordult:
- Péter, mennyi lángost süttettél?
- Kettõt, Uram Teremtõm.
- Dehogy kettõt, Péter! Azt is számold, amit apródonként
kiköpdöstél!
- Uram teremtõm, hármat süttettem.
- Ho, hogy ne vesszen kérba, mit teremtsünk ebbõl?
- Terentsunk gombát, mert tényleg nem veszhet el az út
szélén eltaposva.
Abból lett az igazi gomba, a lángoslepénybõl,
amit Péter a szájából elhajigált.
|