|
Állatmesék
|
|
A legszebb magyar népmesék A három kis malac Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt három malacka. Azok egy kicsi szénaboglyában éltek. Egy éjszaka rájuk talált a farkas, mejdnem bekapta a legkisebb malacot, de mind a hárman elszaladtak. Mentek, mentek, egyszer csak találkoztak egy emberrel. Vitt egy kocsi fát. Azt mondja a középsõ malacka: Bácsi, adna nekünk egy kis fát, hogy csináljunk egy kis házacskát? Én adok. Csináltak egy kis házat, és egyszer jön a farkas. Eresszetek be, malackáim, mert nagyon fázok. Nem engedünk be. Eresszetek be, be mert ha nem, felmegyek a ház tetejére, s berontom. Akkor sem engedték be. Felment a farkas a ház tetejére, és addig fészkelõdött, amíg be nem rontott. Mikor berontott, a három malac mind elszaladt. Mentek, mentek, addig mentek, amíg megint nem találkoztak egy emberrel. Vitt egy kocsi téglát. Azt mondja a lehnagyobb malacka: Bácsi, nem adna nekem egy kis téglát, hogy csináljak egy kis házat? Azt mondja az ember: Én adok. Adott is, és a legnagyobb malacka csinált egy kis házikót. Egyszer csak jön a farkas. Azt mondja: Eresszetek be, kis malackák! Azt mondja a legnagybb malac: Nem eresztelek. Eressz be, kis malacka, mert felmegyek a ház tetejére, s berontom. Fel is ment, de nem tudott berontani. Azt mondja: - Ha nem engedsz be, akkor gyere el holnap reggel hét órakor, mert én tudok egy olyan kertet, amiben annyi gyümölcs van, dió, szilva, körte, szedünk belõle. Azt mondja a legnagyobb malacka: Jó, elmegyek. A malacka felkelt reggel hat órakor, hamarabb elment, mint a farkas, és jól megpakolta magát. Õ maga is evett és hazasietett. Egyszer csak jön a farkas. Malacka, felkeltél-e, jössz-e? Azt mondja: Hahaha, én már elõbb ott voltam, mint te! Hoztam is haza. A farkas megint valamit kieszelt, hogy holnap reggel hat órakor megint jöjjön el abba a kertbe, van ott gyümölcs, szõlõ, minden. Azt mondja a malacka: Jó. – De a malacka megint elõbb felkelt , öt órakor elment, jól megpakolta magát, és hozott is haza a többieknek. Egyszer csak megint jön a farkas. Azt mondja: Malacka, nem jössz? Ó, én már ott voltam. Haza is hoztam, meg én is jóllaktam. Hát a farkas nagyon mérges lett. Akkor azt mondja: Gyere el, tudok bort, egy hordó bort. Kelj fel öt órakor, s menjünk el. Azt mondja a malacka: Jó! A malacka felkelt reggel négy órakor, elbújtatta a két kicsit, és elment. A bort megitta, és belebújt a hordóba. Egyszer csak jön a farkas. Nyitva volt az ajtó, gondolta, elmentek a malackák. Nagyon megörült, hogy most kinn a határban éri a malackákat, és megeszi mind a hármat. Futott. Észrevette a legnagyobb malacka, hogy jön a farkas, és mindig gurult elébe.Mindig jobban és jobban kergette a farkast, addig kergette, amíg a farkas el nem szaladt. Õ meg kibújt a hordóból, és hazament. Bezárta az ajtót. Egyszer csak jön a farkas. Jössz-e, malacka? Azt mondja: Hát én már ott voltam, még téged is megkergettelek. Azt mondja a farkas:
Azt mondja: Nem engedlek. Legalább csak az egyik lábamat engedd be! Azt beengedte. Akkor azt mondja a farkas: A másik lábamat is engedd! A másikat nem engedem be. Várj egy cseppet, majd egészen beengedlek. Akkor azt mondja a farkas: Engedj be, mert különben rátok rontom a házat. Akkor a malacka azt mondja: Nem félünk mi attól! A legnagyobb malacka feltett egy nagy üstöt vízzel, s rakott jó nagy tüzet, hogy forrjon a víz. Felment a farkas a ház tetejére, kaparta a kéményt. A malacka a kémény alá tette az üstöt a vízzel, hogy mikor a farkas beesik, akkor essék bele a vízbe. Kapart, kapart a farkas, addig kapart, hogy bele is esett. Akkor a malacka ráborított egy nagy pokrócot, lekötötte és megforrázta jól. Akkor aztán megsütötték, és olyan lakomát csaptak, hogy a fülük is kéfelé állt. Ha a három malacka a farkast meg nem ette volna, az én
mesém is tovább tartott volna. |