Rénszarvaspörkölt, Mikulás Finnországban
...ahol északon több, mint hetven napon keresztül nem megy le a nap nyáron és több, mint ötven napig majdnem nem jön fel télen...(csak északi Lappföldre vonatkozik)
Minden évben nagy ceremóniát rendeznek Helsinkiben a JOULUPUKKI alkalmából a Mikulás fogadására, és akiről annyit kell tudni, hogy - a finnek szerint - csak a KORVATONTURI-n lakó az igazi. Ez egy kis falu. Kemény harc folyik a kanadaiakkal azért, kié az igazi Mikulás. A finnek azonban tudják. Mikulás turizmus növekedőben van rengeteg gazdag főleg angol család engedheti meg e olcsonak nem mondható programot. Conkordok szállítják a fagyos lapföldre az utasokat. Gyerekek élvezik a különböző programokat. Álatalában jó a szervezés csak egy évben történ számítógép hiba miatt, hogy több látogató érkezett mint amennyi hotel hely volt.
Helsinkiben az utcákat már decemberben járják Mikulások rénszarvasaikkal egyetemben, az utóbbiakat a gyerekek megsimogathatják és a kisebbek fel is ülhetnek a hátára, attól függően mennyire szelíd az állat. A rénszarvasok gyönyörűségesen fel vannak díszítve, piros kantárral. Elkoborolt rénszarvasokat rendörség begyüjti. Ez nem vicc tényleg így van.
A postán harminc-negyven márkáért (kb 3000 forint) lehet írni a Mikulás címére, Korvatonturiba (korvatontu - "a nagy fülű manó helye" nem szó szerinti fordításban; korva - fül, tontu - manó). De idejében, még november elején kell elküldeni, mert több millió levelet postáznak a világ minden tájára. Mást is meg lehet ajándékozni vele: angol, német, finn vagy svéd nyelven kell bejelölni a választ és beírni a címet, hogy a levél kinek menjen. Válaszul pedig egy humoros válaszcsomagot kap a címzett.
Lapp turizmus egyébkent drága dolog, de ez presztízs kérdés itt. A nagy távolság miatt az árak másfélszer magasabbak, mintha a Kanári szigetekre mennénk nyaralni.
Finnországban a rénszarvasokat nagy számban
tenyésztik. Érdekessége az, hogy nagyrészt teljesen a szabadban élnek. A húsa
rendkívül drága a szarvashoz viszonyítva is. A valóságban tehát tenyésztik, nem
vadon élő állat. Ez pedig amiatt van, mert a rideg valóság az, hogy a rénszarvas
belföldi tenyésztése és forgalmazása egy gazdag, szűk réteg kezében van, ők
diktálnak.
Egyébként a legnagyobb sértés, ha lappföldön járva megkérdezed a rénszarvas-tenyésztőtől, hány rénszarvasa van. Még az is lehet, hogy bosszúból majd nem mondja el neked a legjobb rénszarvaspörkölt receptjét.
A gazda a rénszarvasok száma után adózik, ezért a neheztelés, és hát hallgatólagos egyezmény és nemzetközileg elterjedt hagyomány, amelyet az év minden szakában gyakorolnak (persze csak máshol), hogy a szükségtelen pénzkiadást csökkenteni kell, ezen belül finnországi specialitás, hogy kevesebb rénszarvast kell bevallani. (Itthon ne próbálkozzunk vele.)
A rénszarvasok egyébként rengeteg kárt okoznak évről évre az északi finn farmereknek, de kártérítést kapni érte nem kis procedúrával jár.
A nihilista rénszarvasok,
akik nem hisznek a Mikulásban a hentesnél bukkannak föl, ahol egy kiló friss hús
körülbelül 3000-4000 forint között mozog. Füstölt rénszarvas filé 6500-9000
forintba kerül kilónként. Finn nemzeti étel a "PORO KÄRÄYS" (olvasd: poro
kereüsz) ez egy pörköltszerű étel, amihez az elsőrendű hozzávaló:
- vékony
csíkokra vágott poro hús (poro - rénszarvas)
- hagyma
- bors
-
tejszínes mártással bekeverve és párolt burgonya körítéssel.
A finnek egyébként nagy krumpli-fogyasztók. Minden jelentősebb rendezvényen, összejövetelen, partin ez benne van a menüben, a hidegen füstölt lazaccal, hidegen füstölt poroval, a nyers, sózott lazaccal, amit ha jól készítenek el, nagyon finom.
Amit tudni kell(ene) Finnországról
Finnország a hatodik legnagyobb területű ország Európában, de mindössze ötmillió ember lakja. Az egyetlen, igazán nagyváros a főváros Helsinki, amelyben félmillió ember él. Helsinki egyébként összeépült három újabb keletű várossal, Espoo-val, Vantaa-val és Kauniainen-nel. Az utolsó jégkorszak simára tarolta az ország felszínét, és hegyvidék csak a messzi északon található. Csaknem kétszázezer tavuk van, az ország középső és keleti területén helyezkednek el.
Ünnepek A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt ünnepe a Függetlenség Napja december 6-án. Ezen a napon írta alá Lenin 1917-ben a Függetlenségi Dekrétumot. Ennek előtte független Finnország nem létezett, a finnek hol Oroszország, hol Svédország uralma alatt éltek. Finnek nagyon becsülik függetlenségüket. A II. világháborúban nem vesztettek csatát hanem gyorsan békeszerződést kötöttek, de nagy hadisarcot Szovjetuniónak füzettek. Ami talán még is sok jót hozott hisz fellendítette a finn hajó és gép gyártást. Szovjetunió és a keleti blokk összedölése megrázta a finn gazdaságot ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban újra fellendül a gazdasági élet. Amit jól menő finn világcégek hozama is kivált. (Ilyenek NOKIA-telefon, ABB-finn részleg, Faipar, Papírgyár építés, üveg nyillás zárok, hajó gyártás, bútor ipar ect...)
A vallási ünnepek mellett, két különleges alkalmat is lelkesen megünnepelnek: az egyik az érettségizett diákok nagy találkozója május elsején, ez egyben a közelgő tavasz ünnepe is. Június 24-e pedig Szent Iván ünnepe ami Finnországban "Juhannus" (olvasd=Juhannusz) hívnak. A vallási ünnepek többségét nem ünnepelik szabadnappal, pontosabban az ünneplést eltolják a következő hétvégére. Nincs oly sok szabadnap mint Németországban. Viszont van iskolásoknak összel egy hét gomba, gyümölcs szedő és horgász szünet. Februárban sí szünet.
Kisebbségek
Finnországban három nyelvi és kulturális etnikai kisebbség
él: svéd, lapp, cigány, bár az utóbbi években megszaporodott a bevándorlók
száma, ennek következtében a finn társadalom is heterogénebb lett. De csak kb
20.000 az összes bevándorló. A svéd, a finn mellett egyenrangú, hivatalos
nyelv: a feliratok, utcanevek kétnyelvűek, illetve valamennyi hivatalban
kötelesek svédül érteni. Angol nyelv szintén elfogadott fiatalabb generáció jól
beszél angolul.
Magyarország először 1948. március 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot Finnországgal, és állandóan megújuló kísérletek történnek, hogy ez szorosabbá váljon. Sajnos két rokon nép kulturális élete nagyon zsenge lábakon áll. Bár vannak kulturális képviseleteink nagyon kevés a szabadon beáramló film és szinházi kulturális csere. Itt kellene egy igazi átütő siker, de talán nincs elég profi szinkronizáló és fordító akik müvészi de egyben közérthetően is fordítanák a finn-magyar gondolat világot. És valójában kevés pénzt fordít erre mind a kettő állam.