Boldog és elégedett nomádok

    A törökök közt még ma is vannak sátor alatt, a szabadban élő, jószágaikkal helyről helyre vándorlók, ezek az ún. jürükök. A családban élő két-három generáció tavasszal kiköltözik a tengerpartra, vagy a hegyekbe, de még a legelképesztőbb, legelhagyatottabb helyekre is. Utunk során találkoztunk egy családdal, akik áprilisban kiköltöztek egy öbölbe, olyan szederfa formájú fát alul lombtalanítottak, alá felállították a 3x3 méteres hagyományos lábakon álló családi heverőjüket, melynek három felöl oldala volt, hogy éjszaka alvás közben le ne guruljanak. Erre matracokat, rá pokrócokat terítettek. Elé homok szőnyeget és a tengerpartról kavicsot terítettek, erre jön a hatalmas szőnyeg, azon három asztalszékekkel, és kész az étterem. A szabadtéri " szobától" úgy tíz méterre kőből főzőhelyet csináltak, egy fabódé jelenti a kamrát, majd a vízparton egy rácsos vaskalitka, amiben a kifogott halakat tárolják. Amikor kikötöttünk az öbölben, a lakóhelyül szolgáló fa elejére egy kb. 3x1 méteres vászon volt kifeszítve, amire gondosan kiírták: " FISCH RESTAURANT " Csónakkal kimentünk a partra, az asztalon narancs, füge, datolya, kaktuszgyümölcs, ami mind vadon terem. Udvariasan azonnal megkérdezték, mit szeretnénk ebédelni, s már mozdult volna az egész család, hogy kiszolgáljon bennünket. Azért ittunk egy-egy dobozos üdítőt, amit a "hűtő"-ből, egy tizenkét év körüli gyerek a parttól egy kőhajításra, vagy 50 méter mélyről húzott fel tengerből! A kőtűzhelyen aminek hatalmas vasplatnija van, három edényükben fél óra alatt mindent megfőznek. Elővigyázatosságból, mi maradtunk Hanifi hajószakácsunk mindennapos rizs és finom szószai mellett, amihez hús gyanánt rákot, halat, vagy zöldségeket aprított. Kapitánytól kérdeztem: miből élnek itt ezek az emberek? - ad ezen a helyen a természet mindent, ahhoz, hogy ne legyenek éhesek. Az idő meg jó, a nap is szépen süt, és mi kell több? - válaszolta. Még néhány órát időztünk az öbölben közben az étteremhez három csónak kötött ki, az egyik a házigazda fia, aki a tengeren kivetett hálók zsákmányát ürítette bele a vaskalitkába, érkezett egy élelmiszerboltként működő csónak, aki sót, lisztet, és coca-colát kínált eladásra. A harmadik csónak pedig elvitte azokat a hatalmas langusztákat a kalitkából, amelyeket előzőleg a családfő és fia a tengerről hozott be, mert a háló folyamatosan ki van feszítve. A törököknél akad olyan falu, ahol az emberek fele tavasszal vagy nyár elején felkerekedik és a hegyekbe, és a tengerpartra költözik. Itt élnek a jószágaikkal egészen őszig, míg a zord idő le nem szorítja őket a téli falvaikba, melyek egész nyáron lakatlanul állnak.

Vissza