Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.
Annak a Mikulásnak a lakhelyét, akinek eljövetelét nagy izgalommal várja napjaink
sok millió kisgyereke, különböző korok és kultúrák egyvelege teremtette meg.
Az eredeti Szent Miklós legendához kapcsolódó szokásokat (
Sinter Klaas, Saint Nik-klaas) az Új-Amszterdamba (New-York) bevándorló holland
telepesek honosították meg az Újvilágban a XVII. században.
Az amerikai Mikulás-image (Santa Claus) azonban csak később, egy vers illusztrációjának
nyomán született meg. Clement Clarke Moore 1823-ban íródott, "Szent Miklós
látogatása" című verséhez Thomas Nast rajzolt képeket a Harper's magazinba
1860 és 1880 között. Nast fantáziájának köszönhetően olyan titkos részletek
kerültek a köztudatba a Mikulás életéről, mint hogy a műhelye az Északi-sarkon
található. Moore verséből pedig az ajándékszállításban segédkező rénszarvasok
nevei is ismeretessé váltak. Egészen 1925-ig senkinek nem tűnt fel, hogy az
Északi-sarkon nemigen akad fű, amiből a hűséges szánhúzók legelészhetnének.
Igazándiból erre még az sem lehet mentség, hogy ezt a pólust csak 1909-ben fedezték
fel.
A Finn rádió népszerű "Gyermek Óra" című műsorának
vezetője, Márkus bácsi (Markus Rautio) 1927-ben oszlatott el minden félreértést.
Bejelentette, hogy a Mikulás a Lappföldön, Korvatunturiban lakik. Ott található
a Fül-hegy, melynek gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra. Maga
a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és ezen keresztül hallgatja a Mikulás
egész éven át, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e avagy rosszak? Feleségével
és a skandináv népmesék legendás alakjaival, a szorgos manókkal éldegél itt
réges-rég óta. Rajtuk kívül közönséges halandó nem teheti be a lábát a rejtekhelyre.
A Mikulás hosszas keresgélés után szerelmesedett bele a Lappföldbe és telepedett
le véglegesen. Az év nagy részében itt lakik, csak néha teszi át székhelyét
a titkos nyári szálláshelyére. A közeli Savukoski település lakói, a rászorultak
és a beteg állatok segítőjeként tisztelik ezt a kedves embert, akivel a következő
megállapodást kötötték: A látogatók csak a szomszédos Korvatunturinmurusta tetejéről
csodálhatják meg a Fül-hegy érdekes alakját. Az idevezető út egy gyönyörű nemzeti
parkon
vezet keresztül, amely Finnország volt elnökéről, Urho Kekkonenről kapta a nevét.
Az
ötvenes évektől kezdődően egyre többször találkozhattak a gyerekek szeretett
Mikulásukkal Napapiiri-ben, 9 km-re északra Rovaniemi
városától. Itt halad át az Északi-sarkkör, amely már magában is egy misztikus
hely, hiszen ezen túl kezdődik a nyári napfordulótól téli napfordulóig, a le
nem nyugvó illetve fel nem kelő nap világa. A sarkkör - amely a Lappföldön a
24° és a 29.5° keleti hosszúság között fut - földrajzi pozíciója a legutóbbi
kutatások szerint korántsem statikus: naponta akár 2 métert, évente pedig 100
métert is változhat. A jótevő látogatása 1985 óta egyre rendszeresebb lett,
aminek az lett a vége, hogy Napapiirit Mikulás faluvá avatták és berendezték
a nagyszakállú irodáját és postahivatalát is. Ide várják a gyerekek leveleit,
kéréseit és persze a látogatókat egész esztendőben.
A pontos cím:
Santa Claus Napapiiri FIN-96930
Tel. +358-16-362 255 / Fax +358-16-362 007
E-mail: santa.claus@santaclausoffice.fi
Honlap:www.santaclausoffice.fi
A Lappföld 98 937 nkm kiterjedésű, amely Finnország összterületének
30%-át teszi ki. A vizek 5 880 nkm-t foglalnak el. Összesen 203 000 lakosa van,
következésképp népsűrűsége nagyon alacsony (2.2 
fő/nkm)
még az országos átlaghoz képest is (16.7).
A Saami bennszülöttek lélekszáma kb. 7 000 főre tehető. A Lappföld
keleti része, ahol észak felé haladva az erdős vadont és a mocsarakat a kerekded,
fátlan hegyek (tunturi) vidéke váltja fel, jócskán különbözik az ország többi
tájaitól. A Lappföld éghajlata a Golf-áramlat jótékony hatásának köszönhetően
kontinentális. Az egyes évszakok közötti átmenetek élesek. A februártól májusig
tartó tavasz végén az olvadó hó zúgó patakokba gyülekezik az erdőben
és a hegyoldalakon. Ezzel egyidőben a tavak és folyók levetik jégpáncéljukat,
a fák leveleket hajtva várják az északi nyárba érkező vándormadarakat. Nyáron,
június és július folyamán a legtöbb a napsütésés órák száma (220-300). Ekkor
a legmagasabb és legalacsonyabb nappali hőmérséklet +20°C és +5°C között ingadozik.
Ősszel a “ruska” néven ismert színkavalkád öltözteti a Lappföldet. Novembertől
a téli félhomály (Kaamos) időszaka következik, amikor a Nap nem emelkedik a
horizont fölé a tél közepén. Januárig lehet gyönyörködni az időnként feltárulkozó
sarki fény jelenségben, a kékes árnyalatú alkonyokban és a mélységes csendben
és nyugalomban. A legelterjedtebb állat és egyben a térség jelképe a rénszarvas,
melynek 200 ezres állománya semi-domestikált, azaz félig háziasított. Ez azt
jelenti, hogy nagy, felügyelt csordákban legelésznek a nyári félév során a mocsaras
vidéken, télire pedig a lucfenyvesekbe vonulnak.
Szerintem kifejezetten jó ízlése van a Mikulásnak, nem akármilyen lehet itt élni. Persze akármennyire is ez a világszerte legelfogadottabb fellelhetőségi helye az Öregnek, az igazsághoz hozzátartozik, hogy akárcsak a többi népeknek (pl. izlandiak, spanyolok stb.), nekünk magyaroknak is vannak különbejáratú Mikulásaink. Ilyen Győrben, a Mikulás Birodalom Mikulása. A gyerekek szerinti Ő az "Igazi Mikulás" .
Elszomorító egy kicsit az, hogy az Internet Mikulása "meghalt", Nagykarácsonyban pedig az üzlet van jelen és nem a lélek, és hitelesség amire a gyerekek várnak.
Mindazonáltal a Mikulás itt lakik közöttünk, pontosabban ott lakozik mindnyájunkban akik számára fontos az ajándékozás öröme, és melegséggel tölt el az a sok pici csillogó szempár.
